Az óbudai Veres Péter gimnázium előkelő helyen áll az országos rangsorban.

Köznevelésben megjelent rangsor első 20 helyezettje

 

              felvételi arány 2004-2008 %-ban
1 Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium    Budapest 8  96,7
2 KLTE Gyakorló Gimnáziuma      Debrecen  93,9
3 Révai Miklós Gimnázium      Győr  93,5
4 Bolyai János Gimnázium      Szombathely  92,5
5 Krúdy Gyula Gimnázium      Nyíregyháza  92
6 Kölcsey Ferenc Gimnázium      Nyíregyháza  90,7
7 Radnóti Miklós Gimnázium (ELTE)    Budapest 14  90,1
8 Földes Ferenc Gimnázium      Miskolc  89,2
9 Herman Ottó Gimnázium      Miskolc  88,6
10 Veres Péter Gimnázium      Budapest 3  88,5
11 Szent István Gimnázium      Budapest 14  88,3
12 Bencés Gimnázium        Pannonhalma  88,1
13 Bányai Júlia Gimnázium      Kecskemét  87,7
14 Németh László Gimnázium      Budapest 13  87,5
15 Verseghy Ferenc Gimnázium      Szolnok  87,5
16 Nagy Lajos Gimnázium      Szombathely  87,2
17 Tóth Árpád Gimnázium      Debrecen  86,9
18 Zrínyi Miklós Gimnázium      Zalaegerszeg  86,9
19 Kazinczy Ferenc Gimnázium      Győr  86,8
20 SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium    Szeged  86,8

 

A felvételi eredményeket tekintve az ország legjobb középiskolája a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium. A rangsor értelme ugyanakkor megkérdőjelezhető, hiszen ma már szinte minden jelentkezőt felvesznek a felsőoktatásba. Szakértők szerint ráadásul az elitgimnáziumok a szülőkre hárítják az oktatást.

A Köznevelés című hetilapban közzétett rangsor azt mutatja, hogy a 2004-2008 közötti időszak felvételi eredményeit tekintve a fővárosi Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium végzett az első helyen 96,7 százalékkal. A második helyen szintén egy gyakorló iskola, a debreceni KLTE Gyakorló Gimnáziuma végzett, 93,9 százalékkal, amit a győri Révai Miklós Gimnázium követ 93,5 százalékkal.

Az oktatáskutatók ugyanakkor évek óta figyelmeztetnek arra, hogy az ehhez hasonló listák nagyon félrevezethetik a közvéleményt, a szülőket. A lista összeállításánál az elmúlt öt év felvételi adatait vették figyelembe, s emiatt nem állapítható meg konkrét sorrend az iskolák között. Egy-két százalék eltérés ugyanis semmit nem jelent. A néhány tizedszázalékos eltérések miatti helyezések alapján nem mondhatjuk, hogy a fenti három gimnázium a dobogós, annyit lehet mondani, hogy ezek benne vannak az első tíz százalékban, több mint harminc másik intézménnyel együtt.

Ami érdekesebb lenne, az a lista sereghajtó tíz százaléka, az itt szereplő iskolákba tényleg nem ajánlatos a gyerekeket beíratni. A probléma viszont az, hogy ezek nem jelentek meg a Köznevelésben, ott csak a felső tíz százalék szerepel.

Van-e értelme?

Neuwirth Gábor, a listákat több éve összeállító oktatáskutató az FN-nek korábban hangsúlyozta, hogy több mint száz mutató vizsgálata alapján kapunk csak korrekt választ a „melyik a jó iskola?” kérdésre. Más oktatáskutatók (például Mihály Ottó) egyenesen úgy vélik, a sajtóban közzétett középiskolai rangsorok tudományos értéke a nulla felé közelít. Nincs ma már értelmük sem, hiszen lassan szinte bármely érettségizett fiatal, ha nagyon akar, bejut a felsőoktatás valamely intézményébe.

Minden kutatás szerint a felsőoktatásba való sikeres bekerülés három tényezőtől függ. Egyrészt a tanulók különböző adottságaitól (tehetség, intelligencia, szorgalom, motiváció), másrészt a szociokulturális környezetüktől (elsősorban a szülők iskolai végzettségétől). Csak harmadrészben függ a középiskolától.

A felvételi listán évek óta élen szereplő középiskolák óriási előnyben vannak a tanulók adottságait és családi hátterét tekintve, ugyanis erős szelekció és szűrés útján engedik be maguk közé a gyerekeket. Így nem csoda, ha kisebb hozzáadott értékkel, magasabb eredményeket tudnak elérni. Azt sem érdemes elfelejteni, hogy az elitiskoláknál a legnagyobb a szülői pótlólagos befektetés.

A szülők pénztárcája a meghatározó

Egy középiskola minőségét tehát rengeteg tényező határozza meg. A Köznevelés ezek között áttekinti még a nyelvvizsgát szerzők arányát is. Ezen szempontok szerint - nem számítva a kéttanítási nyelvű és nemzetiségi iskolákat - a legjobb eredményt a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium ért el 98,3 százalékkal, amelyet a szintén győri Révai Miklós Gimnázium követ 96,8 százalékkal, majd harmadikként a budapesti Eötvös József Gimnázium következik 96,2 százalékkal.

Egy másik faktor az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken elért eredmények mutatója. Ezt nézve toronymagasan végzett első helyen a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium, amelyet a fővárosi Radnóti Miklós Gimnázium követ, harmadik helyre a szintén budapesti Apáczai Csere János Gimnázium került.

Szintén bizonyított tény persze, hogy a „versenyistállószerű” iskolák tanulói járnak a legtöbb különórára, nyelvtanfolyamra, és ezekre a gyerekekre fordítanak otthon is a legtöbb energiát, időt. Ahogy Gazsó Ferenc fogalmazott a napokban az FN-nek adott interjúban az elitiskolákba járó gyerekek szülei „saját rezsire” szerzik meg csemetéiknek a megfelelő tudástőkét. Így e tényezőknél is felmerül a kérdés, hogy mennyire a középiskola minőségét és mennyire a szülői háttér erősségét fejezik ki.

forrás:független hírügynökség

 

A bejegyzés trackback címe:

https://folyokautca.blog.hu/api/trackback/id/tr41593686

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása