A jó földrajzi adottságoknak köszönhetően már a rómaiak idején is működött posztókészítő collegium szűkebb hazánkban, a török hódoltság idejéből pedig szép számú varga céhről tudunk. A ma látható textilipari emlékek gyökerei Mária Terézia uralkodásának utolsó éveire nyúlnak vissza, amikor az 1770-es évek elején megkísérelték a selyemhernyó-tenyésztés meghonosítását a mezővárosban – kevés sikerrel. Ekkor a Zichy-kastély melléképületeiben két bécsi selyemszövő manufaktúra telepedett meg, s ugyanekkor a Föld utca - Zápor utca sarok környékén selyemfestőde is létesült. II. József császár felvilágosult, iparpártoló tevékenysége részeként 1781 tavaszán selyemfonó, azaz filatórium (filamentum = szál) létesítését határozta el, a jó adottságú Duna-közeli területen, amelyet 1782-83 során hihetetlenül rövid idő alatt fel is építtetett. Sajnos a gyorsaság a tervezés és kivitelezés hibáit okozta, így az évtized végére az amúgy világszínvonalú gyár már csődbe is jutott, s miután a speciális kialakítású épületet nem tudták más célra használni, fél évszázad után össze is dőlt. Emlékét a Filatorigát elnevezés őrzi. Ugyanakkor a kiegészítő beruházásként megépült Selyemgombolyító az 1830-as évekig működött, s különleges ovális épülete a mai napig áll, védett műemlék.
A XIX. század hetvenes éveiben a zsidó kereskedőréteg indít vállalkozásokat Óbudán: Koppel J. újlaki posztóüzemét helyezi át Óbudára, Kánitz Löbl pamutnyomó-üzemet létesített. Hozzájuk hasonlóan sok iparos és kereskedő próbálta megalapozni jövőjét Óbudán a textiliparral, nem utolsó sorban azért, mert Budán nem tűrték meg ekkor a kálvinistákat és a zsidókat. A kincstárnak és Óbudának viszont nagy haszna származott e családoktól. A legsikeresebb Goldberger Sámuel Ferenc volt, aki 1784-ben megalapította a Lajos utca 138. alatt azt a kékfestő manufaktúrát, amelyből gőzgépek munkába állításával 1856-ban a híres Goldberger Textilgyár is létrejött. A több generáció alatt elért fejlődés után II. világháború nem kímélte meg a gyárépületeket, melyeket ki is fosztottak, majd 1948 tavaszán államosítottak. A szocializmus évei alatt az újjáépített és új technológiával felszerelt gyár egy utolsó virágzást ért meg, majd a rendszerváltozással elveszítve a felvevőpiacának túlnyomó részét, több mint 200 éves működés után 1992-ben számolták fel.
Végül néhány-száz méter sétával a már korábban említett Selyemgombolyító megbújó, bájos épületét keressük fel, ahol megtudjuk, mi minden történt falai között napjainkig.
TALÁLKOZÓ : 2009. szeptember 19-én (szombaton) 9 órakor, a Lajos utca 138. alatt található Textilmúzeum előtt. A program körülbelül délig tart.
Az összeállítást készítette: Papp Tímea és Somlói Viktória
Felhasznált irodalom: Óbuda évszázadai
A programmal kapcsolatos további kérdéseket telefonon a 437-85-83 számon, vagy a somloi.viktoria@obuda.hu e-mail címen lehet feltenni.
forrás:obuda.hu
Szólj hozzá!
Címkék: hírek közösség program selyemgombolyító
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Vélemények, hozzászólások