Részlet Veress Árpád: Ördögoldal című, a Püski Kiadó gondozásában 2008-ban megjelent novelláskötetéből.
Késő tavaszi nap volt. Jellegzetes pázsit- és virágillatot hozott a szél. A közeli víz jelenlétére utalt a hal, és az ezzel járó mocsár szag. Budán, a lágymányosi Duna-partnál voltunk.A Bartók Béla úton robogtak az autóbuszok és csilingelt egy villamos. Déli egy óra volt, amikor kicsengettek. A Bartók huszonhetes számú általános iskola megbolydult. A negyedik osztályba jártam és boldogan szívtam magamba az alsósoknak járó tudásanyagot. Sorakozó!! Ilus néni, a tanító nénink, mint mindig, lekísért bennünket a kapuig. A kapuban Miska bácsi az iskola pedellusa várt bennünket egy kis kék zászlóval. Sokan laktak a főút túloldalán, minket kellet biztonságosan átkísérnie. A kis kék zászló felemelkedett és a pedellus kíséretében elindult a kis csapat. Szerettem ezt a ceremóniát. Összetartozást és biztonságot jelentett nekem, vigyáztak ránk. (Ó én balga!)A Budafoki út egyik franciaudvaros házában laktunk a nagymamáméknál. Apám hivatásos katonatiszt volt, de a néphadsereg nem véglegesítette. Tudására szükség volt, így a Hadiakadémián tanította, nevelte a jövendő tisztjeit, adta át műszaki és idegen nyelvi ismereteit. Amikor hazaértem anyu és nagymama fogadott. Gőzölgött a lencsefőzelék és éreztem a fokhagymás bundás kenyér jellegzetes – számomra mennyei – illatát. Megebédeltünk. Utána –szokásosan– elmentem sétálni a Duna-partra. Ámulva néztem a nagy folyót, a hajóforgalmat és a horgászokat. Repült az idő! Hiszen már három óra van!A lakásunk ajtajához egyszerre érkeztünk meg apámmal. Apám kezében egy becsomagolt tálcát tartott, és az arcán egy boldog mosoly volt. Csengettünk. Anyám nyitott ajtót. Apám megszólalt –Képzeld véglegesítettek a hadseregnél, most már biztos a család megélhetése. Ennek örömére hoztam ezt a tál süteményt.Boldogan végeztük a szokásos délutáni dolgainkat: a tanulást, a főzést, a beszélgetést. Fél öt körül éles csengetést zavart meg minket! Az ajtó előtt egy ÁVH egyenruhás hadnagy állt, és kezében egy parancs volt, amelyet átadott. Értesítem, hogy a Magyar Népköztársaság nevében a békés megyei Hunya községet nevezem meg kényszerlakhelyéül! KITELEPITEM! Felsorolva a család tagjai : Apám, anyám, nagyanyám, bátyám és én.–Holnap reggel 5 órára legyenek a házuk előtt. Öt bőröndöt, egy ruhás- és egy polcos szekrényt is vihetnek magukkal, szólt a parancs. Legyenek pontosak,– mondta még kifejezéstelen arccal az ÁVH- sDermedt csend volt. Anyám és nagyanyám sírt, Apám elfehéredett, bátyám és én megmerevedtünk. Az egyik krémes leesett a földre.Adtak tehát 12 órát az indulásig! Nem lehet probléma! Gyorsan menteni, pakolni hiszen ami itt marad, azt elviszik-elrabolják!Jöttek az ötletek. A lexikonokat 40 fillér/kilogram árban bátyámmal levittük sarki MÉH-be. Ment a hír, hogy viszik a családunkat! Megtörtént a csoda! Az emberek a szomszédok jöttek segíteni, így a bútorok és az egész berendezés 60-70 %-át sikerült elhelyezni.Másnap hajnali öt órakor álmosan állt a család a ház előtt. A Csepel teherautó két szállítómunkással és két ÁVH-s tiszttel érkezett meg. Dideregve álltam a gépkocsinál, amikor láttam, hogy apám az egyik ÁVH-s előtt áll feltett kezekkel. A katona átkutatta a zsebeit. Talált egy kis üveget. Apám a fronton szerzett egy krónikus bélhurutot, ami ellen ópiumos gyógyszert használt. Mi ez?– kérdezte a katona – Hasfogó – válaszolta apám. Csak ez használ, ne vegye el tőle – szólalt meg anyám!Ezredes úr a népi hatalom „félti Önt”, így aztán elveszem – mondta. A gúnyos hangját 57 év után is hallom.Lassan szállt fel a pára. Egy család pár bőrönddel és két szekrénnyel – nem önszántából – elindult az ismeretlenbe.
Szólj hozzá!
Címkék: irodalom veress arpad
A bejegyzés trackback címe:
https://folyokautca.blog.hu/api/trackback/id/tr94454695
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Vélemények, hozzászólások