Kell még egy szó, mielőtt mennél.
Kell még egy ölelés, ami végig elkísér.
A úton majd néha gondolj reám,
ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár.

Nézz rám és lásd, csillagokra lépsz.
Nézz rám, tovatűnt a régi szenvedés.
Hol a fák az égig érnek ott megérint a fény,
tudod jól hova mész, de végül haza térsz.

Szállj, szállj sólyom szárnyán három hegyen túl.
Szállj, szállj, ott várok rád, ahol véget ér az út.

Úgy kell, hogy te is értsd, nem indultál hiába.
Az a hely, ahol élsz, világnak világa.
Az égig érő fának ha nem nő újra ága,
úgy élj, te legyél virágnak virága.

Szállj, szállj sólyom szárnyán három hegyen túl.
Szállj, szállj, ott várok rád, ahol véget ér az út.

Nézz rám és ne ígérj, nézz rám, sose félj.
Ha nincs hely, ahol élj, indulj hazafelé.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.